HOGYAN TOVÁBB, DEMOKRATÁK ! ?
Köztársaság Napi gondolatok.

Az elmúlt év vesztes választásait követően, több megjelent írás bevezetőjéből kiérződött Petőfi „Európa csendes…című verse alapján,hogy Magyarország újra csendes, elzúgtak választásai. A vélelmezett csendhez képest kellemes meglepetésként ért a civilek által, a netadó ellen szervezett rendkívül sikeres tüntetés Budapesten és néhány vidéki városban, valamint az azt követő civil mozgolódások. Mindez felhívta a figyelmet, van a civil társadalomban mozgósítható demokratikus erő és nem baj ha indulásukkor másképp vélekednek a pártokról és a rendszerváltásról.

Magyarország története, államformáját tekintve, sajátosan alakult és a társadalmi közmegegyezést illetően máig nincs lezárva. Például, Olaszország 1946-ban lett köztársaság, ma is az, működik és senki nem kérdőjelezi meg létét. Ekkor hazánkban 1946 február elsején már a második köztársaságot kiáltották ki, amelyet három év múltával a proletárdiktatúra szűntetett meg. Államalapító királyunktól számítva, mintegy ötszáz évig a Magyar Királyságot többnyire az ország integritását és érdekét is figyelembe vevő királyok irányították. A mohácsi vész és az azt követő 150 éves török uralom mindezt megszakította. (Akit országunk akkori valós helyzete érdekel, javaslom olvassa el Jókai Mór „Fráter György”című történelmi regényét.) A három részre szakított ország mintegy egyharmadán fennmaradt a Magyar Királyság az első világháború végéig, de most már folyamatosan, idegen királyok, a Habsburgok uralma alatt. Az 1848. március 15-i forradalom győzelme tette lehetővé, hogy a nemzeti színről és az ország címeréről megszülessék Magyarországon az első törvény, a 21. törvénycikk , amely így hangzott: „1.§.A nemzeti szín és az ország czímere ősi jogaiban visszaállíttatik.”Évszázadok óta először az 1848-49-es szabadságharcban küzdöttek magyar katonák nemzeti zászló alatt, hazájuk igazi érdekeikért, a társadalmi haladás, a szabadság, a nemzeti függetlenség ügyéért. Majd a trónfosztást követően Kossuth-ék levették a címerről a koronát. Ekkortól hívjuk a korona nélküli kiscímert Kossuth-címernek!

A szabadságharc leverését és a kiegyezés utáni békés évtizedeket követő, elvesztett háború után az Osztrák-Magyar Monarchia darabjaira hullott, melynek fő vesztese trianonnal, a nemzetközi jogalanyisággal, még kevésbé a nemzetközi ismertséggel sem rendelkező Magyarország lett. Az 1944. évi állapotába visszaépített Kossuth téri szoboravatásnál tartott Orbán beszéd kapcsán jutott eszembe, hogy Ferenc József császár és király, a népeihez intézett szózatában „Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam” kezdetű Bad Ischlben papírra vetett híres kiáltványt, az uralkodó mellett, Tisza István is aláírta, így ketten viselték a felelősséget azért a bizonyos meggondolásért és megfontolásért. Erre is tekintettel talán jobb lett volna, nem visszaállítani Tisza miniszterelnök szobrát. Visszatérve köztársaságainkhoz, első köztársaságunkat az osztrák köztársasági kinyilatkoztatást követően, 1918. november 16-án kiáltották ki, címereként a Kossuth-címert választották. 1956-os forradalomban a Kossuth-címert a közakarat élesztette fel, majd ez lett hivatalos címerünk az 1957-es új törvényi szabályozásig.
Az 1989-90-es rendszerváltáskor komoly vita tárgyát képezte a címerválasztás, 24 ellenzéki szervezet-köztük- az MDF, a Fidesz és az SZDSZ-közleményben követelte a Kossuth-címernek mint „ezeréves államiságunk, szabadságunk, nemzeti önrendelkezésünk és forradalmaink megtestesítőjének” a visszaállítással. Ez volt tehát a többségi ellenzéki vélemény 1989 januárjában. Az év során azonban, ahogyan a kormányzó párt egyre inkább hajlott a Kossuth-címer elfogadására, úgy bomlott fel a címer kérdésében az ellenzék korábbi egysége. Az akkori Magyar Nemzet 1989 október 29-én a legtekintélyesebb történészek véleményét közölte, mely szerint forradalmaink „1848 és 1956 jogfolytonosságának, a köztársasági és függetlenségi eszmének az úgynevezett Kossuth-címer felel meg a legjobban –vagyis az ívelt pajzsú, korona nélküli kiscímer Eléggé egyedülálló lenne, ha egy köztársaság címerében a korona jutna uralkodó. pozícióba.” Manapság keveset hallani róla, de a Magyar Köztársaság címeréről 1990. január 7.-re népszavazást írtak ki . Ha ez megtörtént volna, meggyőződésem, ma a Kossuth-címer lenne köztársaságunk jelképe és nem lenne állami szintű identitási problémánk. A népszavazást azonban nem tartották meg, kiírását visszavonták, végül csak harmadik nekifutásra 1990. július 3-án a honatyák némi meglepetésre, tekintélyes többséggel –az 1848-as és 1956-os hagyományokkal szemben –a koronás címer mellett döntöttek ! ? Egy neves demokrata meggondolatlan, de elhíresült mondása szerint „mindegy, hogy korona vagy svájcisapka van a címeren csak zárják már le az ügyet, és foglalkozzanak fontosabb dolgokkal”.A honatyák elbagatellizálták a címerügyet, nem ismerték fel annak az államformára gyakorolt determináns hatását, így a Kossuth címer a pártpolitikai viták áldozata lett! A magam részéről nem osztom azt a nézetet, mely szerint az elmúlt 25 évet ki kell törölni történelmünkből. Szerintem vívmányait, meg kell tartania, a rendszerváltás alkotmánya megteremtette a liberális parlamenti demokrácia alapját, a fékek és ellensúlyokkal egyetemben, de ez nem jelentheti azt, hogy a köztársaság címerének megválasztásakor történt hibát ne kellene kiküszöbölni.

Az identitás-és autoritás hiányából adódó problémák nem azonnal, hosszabb távon jelentkeznek, a társadalom nehezen ismeri fel azokat, ezért nagy a felelősségük a társadalom demokratikus oldalán álló gondolkodóknak, hogy az észlelt jelenségre felhívják a figyelmet

Gerő András történész szerint az országban autoritáshiány van, „Magyarországnak húsz év alatt sem sikerült magát köztársaságként elhelyeznie a szimbolikus politikai mezőben: állami címerünk koronás, a kitüntetéseink tiszti-meg lovagkeresztek.” .(HVG 2010. december 25.)

Haraszty István képzőművész : „1990-ben nem így képzeltem el az azóta eltelt lassan két és fél évtizedet. Nem hittem volna, hogy az ország ennyire a múltjába réved, hogy újra a koronás címer lesz a jelképe, hogy az igazi hazafiság helyét a magyarkodás veszi át, hogy ilyen erővel tör a felszínre a 40 évig lappangó antiszemitizmus.”(HVG 2014.december 30.)

Berend Nóra történészprofesszor, Cambridge : „A Veritas Történetkutató Intézet a legjobb példa rá, hogyan próbálják a történelmet a megértéshez vezető út helyett a tömegbutítás és önlegitimáció eszközévé tenni……Meg lehet tenni egy középkori tárgyat a magyar állam jelképévé, de azt nem lehet előírni, hogy milyen érzést keltsen külföldön .A külvilág nem ok nélkül furcsállja, hogy egy köztársaság jelképe éppen egy korona…..Ami egy rég letűnt kor önlegitimizáló szimbóluma volt, újra aktuálissá vált a Horthy korszakkal való folytonosság jegyében.”(Népszabadság 2014.január 31)

Még egy idézet mellyel már itt vagyunk a mában. Kaltenbach Jenő a Negyedik autokráciáról című cikke (Népszabadság 2014., július 23.) A szerző rámutatott, az elmúlt 150 évben a magyar közállapotokat és közgondolkodást három tartósan fennmaradt autokrácia határozta meg, a Ferenc József-i, a Horthy és a Kádári. A Fidesz KDNP a harmadik köztársaság után kiépítette a negyedik autokráciát, melyben most élünk. Rajtunk múlik tudja-e (hagyjuk-e) ezt konszolidálódni!. Jusson eszünkbe a ”miért hagytuk, hogy így legyen” saját magunknak tett szemrehányás és határozzuk el, ezután nem hagyjuk!. A demokratikus civil társadalom százezreire van szükség ehhez, jobb és baloldaliakra egyaránt. De mi az amit már most megtehetünk, amihez csak akarat és cselekvés kell. Fogadjuk el és használjuk a Kossuth-címert mindenhol ahol csak lehet, március 15-én október 23-án és egyéb alkalmakkor. Tűzzük ki célként, hogy a majd megalakítandó negyedik köztársaságunk állami címere ez legyen. Valódi köztársaságot csak erre lehet építeni. T iszteletben tartjuk a Szentkoronát, mint történelmünket végigkísérő tárgyat, de annak a nemzeti hitvallásba foglalt eszmei tartalmát elutasítjuk. Nem fogadjuk el az egyébként is meghaladott Szent Korona tant, nemzetünk döntő többségének elődei jobbágyok voltak, akik sohasem tartozhattak a Szentkorona alá.
Közjogi funkcióját illetően mértékadónak tartjuk az Alkotmánybíróság 26/2000. számú korábbi megállapítását, hogy „a Szent Koronára, mint tárgyra nézve az Alkotmány nem tartalmaz rendelkezést, Ebből következően a Szent Korona , mint tárgy, közjogi funkcióvak nem bír”.

Demokratikus, európai és köztársasági szellemiségű, XXI. századi alkotmányt akarunk. Tudjuk, ehhez ilyen szellemiségű civil polgárok tömegét kell kinevelni. Mivel az Orbán rendszer az ellenkező irányba tart és egyenlőre ők vannak hatalmon, sürgős a cselekvés, már így is sok időt vesztegettünk el. Az elmúlt 25 év alatt bebizonyosodott, a koronás köztársaság amely egyébként is, mosolyra késztet, szükségszerűen a köztársasági eszme eltorzulásához vezetett. Hagyjuk meg a Szentkoronát a szélsőjobbnak.! A korona a királyságot szimbolizálja, ezen már túlvagyunk, vagy mégsem ? Orbán legutóbb olyan alkotmánybírót küldött a testületbe, aki, ha közvetve is de nyíltan, a köztársasági államforma ellen nyilatkozott. Vagy új államformát javasol pl. Vezérség ? Na, kecskére káposztát bízni ?
Társadalmunk egy része ma sem tud arról, hogy tudományosan bizonyított, a Szentkorona ebben a formájában nem lehetett István királyunk fején. Emlegetik az ezer évet, de minek, abból semmi nem vész el a köztársasággal. A magam részéről vitatom, hogy a koronás címer lett volna Magyarország első címere, tehát mint az ország szimbóluma. Előbb a korona nélküli címer volt az országé, a korona pedig a királyé, ez idővel változott, egyesült? Legalább is egy 1587-es Magyarország térképét ábrázoló rézmetszet bal felső sarkában elhelyezett címer ezt tanúsítja. (A neten megnézhető: „.HVNGARIAE DESCRIPTIO, WOLFGANGO LAZIO AVCT.” A koronás címerünk legfeljebb néhány száz, de semmiképpen nem ezeréves. Ezen a térképen ábrázolt, vagy erről másolt korona nélküli kiscímer lehetett a minta Kossuth címerábrázolásának, az ívelt címerpajzsot illetően. A Kossuth-címer ívelt pajzs alakja tehát innen eredhet.

A rendszerváltáskor elhibázott címerválasztás mindenképpen legfőbb oka köztársaságunk identitáshiányának, melyhez a Fidesz színeváltozása nagyban hozzájárult. Megjegyzem, akkor Orbán Viktor is a Kossuth-címerre szavazott. Később gondolhatta, nem kell nektek a liberális demokrácia, majd alkalmazkodom hozzátok, és ezt tette.! Ez jó felismerés, de a megvalósítást illetően rossz útra tévedt, amelyről nincs visszaút.
Nem köztársasági párt létrehozásával érhető el a célzott változás, a köztársaság eszmerendszerének építése a feladat, és ez nem kevés! Az ezt elfogadó pártoknak kell ehhez alkalmazkodniuk, de ennek építése a civil társadalom feladata kell legyen. Mindez a Kossuth-címerre építve valósítható meg. Előre a demokratikus köztársaságért!

Fehérvári József
védjegyjogász

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.